FEDEZZÜK FEL A TÖKÉLETES ALAK TITKÁT, SZERESSÜK MEG A SAJÁT TESTÜNKET

Már cikkünk elején le kell szögeznünk, hogy a szépség fogalma rendkívül viszonylagos. Főleg ami a fizikai, testi szépséget illeti. A barokk korszakában azokat a nőket tartották szépnek, akiket ma elhízottnak, molettnek titulálnánk, és a mai karcsú hölgyeknek a barokk időkben esélyük sem lett volna, hogy “szépségeknek” nevezzék őket. Miért teszünk meg mindent azért, hogy megfeleljünk a kor szépségideáljának? Miért vagyunk készek érte akár éhezni is vagy elviselni a plasztikai műtétek következtében fellépő fájdalmat?

Az egyik ok igazán kézenfekvő. Kívánatosak, vonzók akarunk lenni, de nem tudjuk, hogy vonzerőnk nem a kilók számától vagy a nagy, esetleg kisebb méretű testrészeinktől függ, hanem attól, hogy mennyire vagyunk büszkék önmagunkra, mennyire viseljük egyenes háttal az életet, meg hogy mennyire tudunk örülni neki. Nem véletlen, hogy éppen akkor tartanak mások a legvonzóbbnak és “legkapósabbnak”, amikor szerelmesek vagyunk.

Olykor azonban valóban “túlzásba visszük a barokkot”, és ilyenkor kerül sor a fogyókúrára. Ám vigyázat, a fogyókúrának nem szabad egyet jelentenie az egyoldalú táplálkozással vagy az éhezéssel! Figyelnünk kell arra, hogy életvitelünket és táplálkozási szokásainkat lépésről lépésre változtassuk, és közben minden olyasmit őrizzünk meg, ami a szervezet számára fontos. Különben a fogyás folyamata nem lesz más, mint a testünkkel szemben elkövetett erőszak, ami egészségesnek távolról sem nevezhető.

Miért, mitől lehet elhízni?

Az elhízás egyik leggyakoribb oka az önelutasítás, aminek következtében az ember nem képes együttműködni a saját testével. A gyerekek megértik a testüket, megértik annak jelzéseit, érzéseit, szükségleteit. Ráéreznek, mire van szükségük, és aktuális szükségleteik alapján választják meg táplálékukat, sőt még a mozgás kellő mennyiségét is képesek beállítani maguknak. A probléma akkor kezdődik, ha az őket folyamatosan érő ingerek, a csalogatás (a televízió, a számítógép, az édességek, a sült krumpli és hasonló finomságok) erősebb, mint a velük született ösztön. Ezek a dolgok ugyanis annyira vonzók, hogy hatásukra a gyerekeket cserbenhagyja a természetes bölcsességük.

A testtel való kommunikáció terén mindazonáltal a legártalmasabb tényező a stressz. Ilyenkor általában mindenfajta kommunikáció megszűnik, és megkezdődik a túlélésért folytatott küzdelem. Először lelki síkon jelentkezik, ezért kezdik el az emberek túlenni magukat, tulajdonképpen “evéssel űzik el” a stresszt. Azért esznek annyi édességet, mert próbálják ellensúlyozni a nagy lelki feszültséget.

Ráadásul a hosszan tartó stressz a hagyományos kínai orvoslás (hko) szerint kimeríti a lép-hasnyálmirigyet, amely szervekhez az édes íz tartozik. Tehát az az íz, amely enyhe formában támogatja működésüket, ám ha túlzásba visszük, akkor már gyengíti. Emiatt a stressz hatása alatt álló ember lépének és hasnyálmirigyének a működése meggyengül, támogatásra van szükségük. Ilyenkor érkezik a jel: “erősíts meg egy kis édességgel”, és az ember fokozott késztetést érez arra, hogy ennek eleget tegyen.

A lép azonban valójában a gabonafélék édeskés ízére vágyik, arra az ízre, amit a kenyér hosszan tartó rágcsálása közben érzünk a szánkban. Ha az édes ízt csokoládé vagy bonbon formájában adjuk meg neki, egy ideig kielégítjük ugyan az igényeit, ám később az energetikai szintje még mélyebbre zuhan, és ismét édesség után kiált. Mit tegyünk? Mindenképpen segítsünk a rászorulónak: csipegessünk egy kis puffasztott rizst vagy piskótát, de semmi esetre se együnk bonbont vagy süteményt.

A változást az hozza meg, ha kapcsolatot teremtünk a testünkkel.

Napjainkban olykor már az az érzésem, hogy valóságos “hajtóvadászatot” indítottak az elhízott emberekkel szemben. Gyakran hitetlenkedve találkozom a belgyógyászat híreivel, hiszen előfordul, hogy egy teljesen normális középkorú nő adatait már kórosnak diagnosztizálják, vagyis az illető hölgyet elhízottnak titulálják, pedig alakjának megváltozása természetes folyamat, ami egyszerűen hozzá tartozik az élethez. A társadalom beállítottságával az a probléma, hogy átveszi ezt a mintát, és azonosítja magát vele. Ez pedig sok embernél még inkább elmélyíti a saját teste iránt érzett gyűlöletét, erősíti az önelfogadás hiányát, még nagyobb szakadékot teremtve így a fizikai test és az élet között. Testünk soha nem tud jól szolgálni, ha nem vagyunk vele jó kapcsolatban. És ugyan ki akarna kapcsolatot teremteni valami olyasmivel, ami csúnya és elfogadhatatlan? Ezért nem szabad elfogadnunk ezt a sztereotípiát, ezt a mintát. Épp ellenkezőleg: kezdjünk el dolgozni azon, hogy megváltozzék a kapcsolatunk a testünkkel.

A legjobb kezdés a mozgás. Át kell éreznünk, hogy erősek vagyunk, hogy milyen jó érzés a bőrünkben lenni, hogy jólesik a mozgás... Nem kell egyből sportolással kezdenünk. Hasznos és célravezető lehet a séta, a tánc, a vízben való mozgás (ami kíméli az ízületeket), mindaz, ami örömet okoz. A lényeg, hogy a kellemes érzés a testünkből eredjen. Így lépésről lépésre javíthatjuk a kapcsolatot a testünkkel, és rádöbbenhetünk, hogy testünk igenis okos, ügyes, és pontosan olyan, amilyennek életünk adott korszakában lennie kell. Ha sikerül ezt a kapcsolatot megteremteni, akkor már képesek leszünk hallgatni a testünkre, és vele együtt kiválasztani a mindkettőnk számára megfelelő életmódot, táplálkozást, mozgásformát.

Nem mindenkinek felel meg a csökkentett ételadag, a nagyobb mennyiségű folyadék vagy a napi hatszori étkezés. Mindannyian mások vagyunk, mégis a legtöbben elfogadjuk az általános tanácsokat anélkül, hogy figyelembe vennénk a saját egyéniségünket. Ezért csalódunk oly sokszor feleslegesen.

Mit tehetünk?

Hat pontban foglalom össze tanácsaimat, javaslataimat. Hogyan érhetjük el vágyott célunkat, a tökéletes alakot?

  1.     Pszichológiai szempontból: szeretettel a testünk iránt. Ez utóbbinak egyébként, hozzáteszem, szintén nincs könnyű dolga velünk. Mindennek az alapja az, hogy szeressük önmagunkat, a testünket, és szeretetünket ne kössük például olyan feltételekhez, hogy majd ha lefogyunk 5 kilót, akkor tetszeni fogunk önmagunknak.
  2.    Nyugodtan állítsuk össze a változatos ételekből álló étrendünket, ne kínozzuk magunkat éhezéssel, sőt együnk sokszor, de azt, amit kell. Ne felejtsünk ki egyetlen tápanyagot sem! A fehérjékre, zsírokra, cukrokra (inkább keményítőre) szükségünk van az életben maradáshoz. Bármilyen egyoldalúság csak árthat.
  3.    Új szokásainkat lassan, fokozatosan kell bevezetnünk. És ne feledjük, hogy az ételnek ízlenie kell! Ha elfogadjuk a testünket, érezni fogjuk, mire van szüksége, és mivel teszünk jót neki. És főleg: örüljünk minden sikeresen megtett lépésnek.
  4.    A lehetőségeinkhez mért mozgás igen fontos. Az ízületeket a vízben végzett mozgás, a szívet a maximális terhelés határa alatt végzett mozgás kíméli, az egészségesek pedig bármit sportolhatnak. Ebben az esetben is igaz: a legfontosabb, hogy érezzük jól magunkat mozgás közben. A mozgásnak terhelnie kell ugyan a testet, de nem szabad túlterhelnie, mert a túl sok ugyanolyan rossz lehet, mint a túl kevés.
  5.    Havonta egyszer-kétszer tartsunk szabadnapot, engedjünk a gyeplőn, és együnk meg bármit, amit megkívánunk, majd lustálkodjunk. A szervezet ugyanis csak így nem teszi magáévá ezt az életmódot, és a fogyás folyamata emiatt nem áll meg. Ráadásul szellemileg és lelkileg is kipihenjük magunkat.
  6.    Fogyasszunk sok rostanyagot, ezzel segítjük a bélrendszer működését. A kínaiak azt mondják, hogy a táplálkozásnak háromszor kell kielégítenie a testet. Egyszer az étel elkészítésekor, egyszer az emésztésekor, végül pedig a kiválasztáskor.
  7.    Ne a test súlyát mérjük, hanem a körfogatát! A testsúly nem mutatja megbízhatóan alakunk előnyös változásait. Ezzel szemben a derék, esetleg a csípő körfogatának mérése annál pontosabb jelzőszámmal szolgál. A könnyű zsír egy része ugyanis nehéz izommá fejlődik, így a testsúlyunk megtévesztő lehet, hiszen esetleg nem fogyunk, de a testünk körfogata csökken.

Soha ne feledjék: a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat, hogy jólessen a mozgás, hogy örüljünk, ha könnyedén felszaladunk a lépcsőn, és jólessen, ha megfordulnak utánunk.

Az ENERGY nyújtotta segítség:

A fogyásnak megvannak a maga hátrányos oldalai. A zsírokban számos olyan anyag található, amely megterheli a szervezet működését, és anyagcserénk igazából nem is tud mit kezdeni velük. Ráadásul ezeket az anyagokat mielőbb el kell távolítanunk a szervezetből, mert a zsírok elvesztésével bekerülnek a vérkeringésbe, és gátolják a test egészséges működését.

A káros anyagok kiválasztásában segíthetnek nekünk az ENERGY készítményei. Több lehetőség közül választhatunk. Megfelelő választás lehet a REGALEN, amely felgyorsítja a nemkívánatos anyagok kiválasztását, ráadásul támogatja az anyagcserét, főleg a zsírmetabolizmust. A készítmény ajánlott adagolása ebben az esetben alacsonyabb, ám gyakoribb: naponta 3x2 csepp, mindig étkezés előtt. A KING KONG – ahogy már a neve is sejteti – segít a zsírok lebontásában, valamint az energiává történő átalakításukban, ami fogyókúra esetén nem utolsó szempont. Rendszerint naponta 3x5 cseppet írunk elő belőle. Az adagokat étkezések között kell bevenni, hogy a készítmény a következő táplálékfelvétel előtt beállíthassa a megfelelő anyagcserét. Ne féljünk a két említett koncentrátum kombinálásától, mert tökéletesen kiegészítik egymást.

A GREEN TEA – GABA bizonyítottan serkenti a zsírégetést, ráadásul támogatja az agytevékenységet, aminek köszönhetően lelki erőt önt belénk, hogy az egészet kibírjuk…

A szép alak eléréséhez több út is vezethet, ebben a cikkben azonban nincs lehetőségünk mindegyiket áttekinteni. Ám az említett legfontosabb és általános érvényű tanácsok bizonyára segítenek a leggyakoribb hibák elkerülésében.

Kívánok Önöknek sok életörömöt és elégedettséget!

Dr. Alexandra Vosátková